"Bizonyos dolgoknak szükségszerűen meg kell történniük, még akkor is, ha ezek valamilyen szempontból károsak. Kell, hogy az ember ki legyen téve ilyen ártalmaknak, hogy ezeket leküzdve bizonyos erőket szerezzen meg."
Rudolf Steiner
|
Belépés - Regisztráció |
AntropozófiaRudolf Steiner |
<< VisszaAntropozófia - pszichozófia - pneumatozófia (1)Előzetes megjegyzés
Rudolf Steiner írja az Életutam című művében, hogy a századfordulón felkérték arra, hogy a Teozófiai Társaság tagjai számára előadásokat tartson. „Kijelentettem, hogy csak arról tudok beszélni, ami bennem szellemtudományként él”. A Teozófiai Társaság Német Szekcióján belül, amelyet ezeknek az előadásoknak az elkezdése után hamarosan megalapítottak, „egyre növekvő számú hallgatóság előtt fejthettem ki antropozófiai tevékenységemet. Senki előtt sem maradt tisztázatlan, hogy a Teozófiai Társaságban csak saját kutató szemlélődésem eredményeit adom elő”. Az 1900/01 telén tartott előadásokat Rudolf Steiner a „Die Mystik im Aufgange des neuzeitlichen Geisteslebens” (A misztika az újkor szellemi életének kezdetén, GA 7) című könyvében foglalta össze. Ebben csak saját szellemi szemléletének eredményeit közölte, és a Teozófiai Társaságban elfogadták ezeket. „Nem volt már semmi okom arra, hogy a teozófiai közönség előtt, amely akkoriban az egyetlen volt, amely teljesen elmélyedt a szellemi megismerésben, ne a saját módszerem szerint adjam elő ezt a szellemi megismerést. Nem köteleztem el magam semmiféle szektás dogmatikának; olyan ember maradtam, aki kimondja, amiről úgy véli, teljesen annak megfelelően tudja kimondani, amit ő maga szellemi világként élt át.” Ez az önállóság ezután - az egykori Teozófiai Társaságban mutatkozó bomlási jelenségekkel összefüggésben - 1913-ban Rudolf Steiner és barátainak kizárásához vezetett. „Rákényszerültünk, hogy megalapítsuk az önálló Antropozófiai Társaságot”. Mindezek a „teozófia” és a „teozófiai” kifejezések megértéséhez szükségesek ezekben az előadásokban, Rudolf Steiner szellemtudományos kutatásaihoz szükséges kifejezésekként, amelyekre különben az „antropozófia” és az „antropozófiai” szavakat használja. |