K Ö SZ Ö N E T
a könyvraktár költöztetésében segítőknek
Ezen a héten (2013. október 30-án) megtörtént a Társaság GENIUS kiadója könyvraktárának átköltöztetése a X. kerületből a XIII. kerületbe. Ezentúl a Kláris Kiadóval közösen bérlünk egy raktárt. Takarékossági okból döntött erről a Vezetőség, mivel így a havi raktárköltség mintegy a fele lesz az eddig fizetett havi díjnak. A raktárváltás ezen felül azért is kedvező, mert az új raktár amellett, hogy nagyon jó minőségű (tisztán, frissen meszelve várta a könyveinket), közelebb is van a Riadó utcához, így a raktárból szállítás költségei is kedvezőbbek lesznek.
A költöztetés előkészítését és megszervezését Keszte Zsuzsi és Lendvay Miklós végezték, de ketten nem győzték volna ezt a munkát. Közel 13.000 darab könyvet (7 raklap) és egy raklapnyi újságot (az Új Impulzus régi számait) kellett megmozgatni, ezek együttes súlya mintegy 3 tonna. – Kérésükre a Társaság tagjai és más segítők is részt vettek ebben az önkéntes munkában, többen közülük a saját kocsijukkal: Kálmán Melinda, Szabóné Nagy Márta, Benkő István, Géczi Ferenc, Hanny Norbert, Kaszás Zoltán, Keszte István, Németh Zsolt, Persőtzi Mihály. – Ennek az összefogásnak köszönhetően csupán egy kis furgont kellett bérelni (összesen 7.200,- forintért), amelyet Lendvay Miklós vezetett.
A Társaság minden tagja nevében köszönetet mondok az önkéntes segítőknek!
Mesterházi Zsuzsa
képviselő
|
 |
Rudolf Steiner Szeminárium
2013 őszi trimeszter
Andrew Wolpert nyilvános előadása
November 22, 19 óra:
Most van az Idők Fordulópontja
Belépődíj: 2000 Ft
Mindenkit szeretettel várunk!
|
KOZMOLÓGIA
Találkozóinkat kéthetente kedden tartjuk,
18 órai kezdéssel (20 óráig) a Pecsét teremben.
A tanulócsoport nyitott mindazok számára, akiket érdekel a kozmosznak a szellemtudományos megközelítése. Közös munkánk alapja: Rudolf Steiner GA136 (Helsinki) előadásciklusa, melynek címe: Szellemi lények az égitesteken és a természet világában. Ezt a munkát későbbiekben kiegészítjük E. Vreede: Asztronómia és antropozófia c. könyvének első kötetével.
Bővebben:
http://www.antropozofia.hu/tancsop/?c=35
|
|
Beszélgetés
A Magyar Antropozófiai Társaság tájékoztatja a kedves tagokat és az újonnan belépőket hogy minden második szerdán, 16h-tól 18h-ig lehetőség van a társaságban felmerülő kérdések megbeszélésére, ill. az új belépőkkel való előzetes elbeszélgetésre.
Helye: a könyvtár,a beszélgetésre Németh Gilda +36 30 40 35 479 várja a jelentkezőket.
|
|
Meghívó
Az Ita Wegman Alapítvány szervezésében
2013. november 15–16-án
Thomas Meyer
előadást tart a Szabad Gondolatok Házában
(Bp. VIII., Bláthy Ottó u. 41.)
„Az első világháború és Helmuth von Moltke
a hazugságok ködében és az igazság fényében”
címmel
„Elemi lényeket nemcsak a magasabb hierarchiák teremtettek, hanem maga az ember is. Az ilyen jellegű lények három osztálya a valótlanságból, a hazugságból, a rossz szociális viszonyokból és a szellemi fanatizmusból keletkezhet. Szellemtudományi kifejezésekkel élve ezeket fantomoknak, kísérteteknek és démonoknak nevezzük. Ezek a lények károsan hatnak az emberre, ezért a jövőben meg kell tőlük szabadulnunk. Ezen elemi lények működésének a hatását figyelhetjük meg a sorsfordító 1914-es évtől kezdődően, egészen napjainkig. Különösen tanulmányozható ez az első világháború eseményeiben, és a német hadsereg vezérkari főnökének tetteiben és szenvedéseiben. Helmuth von Moltkét egy lényszerű hazugságháló veszi körül, amely ma is hat, és a hálót még ma is szövik.“
Thomas Meyer
2013. november 15. 17.00-tól 20.00-ig
2013. november 16. 9.30-tól 12.30-ig, majd délután 14.00-tõl 17.00-ig
A déli szünetben ebédelési lehetőséget biztosítunk.
A kétnapos konferenciára a belépődíj 3000 Ft
|
WERNER KUHFUSS újra vendégünk lesz!
„Mindennek, amit a gyermek élvez, megél,
olyannak kell lennie, mintha az a saját bensője volna.
Az ő saját testének folytatása kell, hogy legyünk.”
MEGHÍVÓ
WERNER KUHFUSS antropozófus pedagógus a nyári szünetben is sok érdeklődő részvételével megtartott kurzusa – nagy örömünkre! – folytatódik.
Kuhfuss úr egy hosszabb távú együttműködés kezdetének szánja ezt a hétvégét, és egy ilyen közös munkára invitálja a komoly érdeklődőket.
Időpont: 2013 november 8-10 (péntek délutántól vasárnap délig)
Helyszín: Gödöllői Waldorf Iskola (Tessedik Sámuel utca 4/D)
Részvételi díj: 5000 Ft, melyből indokolt esetben kérhető engedmény.
Ugyanekkor bíztatunk mindenkit, hogy ha módjában áll ezt a csekély összeget kiegészíteni,
segítse ezzel, hogy legalább az utiköltséget fedezni tudjuk.
Jelentkezés 2013. november 1-ig és további információk a programról Forgács Erzsébetnél:
Tel.: 06/20-339 8521, email: erzsiforgacs@gmail.com
A nyári kurzusról összefoglalót írt Stráma Éva és Forgács Erzsébet, melyek – részletes programmal együtt hamarosan – honlapunkon megtalálhatók:
http://waldorf-godollo.hu/werner-kuhfussujra-vendegunk-lesz/
Szeretettel várunk mindenkit!
|
Novemberben hangzott el…
Rudolf Steiner: Tudat a tudatalattiban – a „Doppelgänger”
Elhangzott 1917. november 16-án, St. Gallenben – részlet
„Mint tudják, a 16. századig, a kopernikuszi világnézet megjelenéséig, az ember egészen másnak hitte a világ felépítését. Ekkor azonban az emberi fejlődés szempontjából magától értetődően szükség volt egy új világnézet megjelenésére, ahhoz, hogy a szabadság elve be tudjon lépni az emberi fejlődésbe, éppen úgy, ahogy a mai világban szükség van a szellemtudomány megjelenésére. Emellett viszont azzal a fizikai szemlélettel, ami a kopernikanizmus előtt az emberek birtokában volt – amit akár helytelennek is nevezhetünk –, vagyis azzal a világszemlélettel, ami a fizikai világegyetemre vonatkozott, nevezetesen, hogy a Föld áll és a Nap kering a földi égbolt felett, a csillagok a Föld körül keringenek, a csillagos égen túl a szellemi világ van, ahol a szellemi lények laknak – a világegyetem ilyen szemléletével az emberek még úgy tudtak átlépni a halál kapuján, hogy őket – mint halottakat – nem tartották vissza a földi szférában. Ez a világnézet még nem úgy működött, hogy az ember a halál kapuját átlépvén, a földi szféra rombolójává vált volna. Valójában a kopernikuszi filozófia betörése láncolja az embert a fizikai-érzéki léthez, különösen az az elgondolás, hogy az egész világot – a térben kiterjedő világot – kizárólag a tér törvényei határozzák meg. A kopernikuszi világnézet azon gondolata, amely szerint a Föld kering a Nap körül, akadályozza meg azt, hogy az ember a halál után a megfelelő módon emelkedjen fel a szellemi világba.
Tisztában kell lennünk a kopernikuszi világnézetnek ezen oldalával is, különösen, miután az elmúlt évszázadokban az emberi lélek újból és újból azzal szembesült, hogy a kopernikuszi világszemlélet mennyire csodálatos és fejlett. Az egyik nézőpont éppen annyira jogos, mint a másik. Bár ma az egyiket bölcsnek tartjuk – őszintén megvallva filiszteri bölcsességgé vált az a vélemény, hogy csak a kopernikuszi világnézet képes a lelket megmenteni –, még ha ez valóban bölcs is, van egy másik vélemény is, miszerint a kopernikuszi világnézet által az ember halála után a Földhöz láncolja magát, hacsak nem képes arra, hogy a Földről egy szellemi képet alakítson ki, mint ahogy manapság a szellemtudomány segítségével erre képesek vagyunk. Bár ez a vélemény ma ostobaságnak számít, ez az igazság. A Bibliából ismert, hogy ami az ember számára ostobaság, az az istenek számára bölcsesség.
Amikor az ember átlép a halál kapuján, megváltozik a tudata. Teljesen hibás az az elképzelés, hogy az ember a halál után elveszti tudatát. Ez a különös vélekedés nagyon elterjedt a magukat „teozófusoknak” nevezők körében. De ez értelmetlenség. Ellenkezőleg, ez a tudat sokkal erőteljesebbb, sokkal intenzívebb lesz, csak másfajta. Már a fizikai világban megszokott hétköznapi elképzelésekre is igaz az, hogy a tudatos elképzelések másmilyenek a halál után.
A halált követően az ember mindenekelőtt azokkal a személyekkel találkozik, akikkel élete során sorsszerű kapcsolatban volt. Tehát lehetséges, hogy a halott a szellemi világban a halál és az újraszületés között sok emberi lélekkel találkozik, de ezeken áthatol – mivelhogy ott nem az áthatolhatatlanság, hanem az áthatolhatóság a mértékadó –, vagyis elmegy mellettük, ha szabad ezt a kifejezést használni, ezek az ő számára nincsenek ott. Csak azok vannak jelen az ő számára, akikhez valamiféle sors-kapcsolat fűzi. Azt, hogy a halál után is egyre inkább bele tudjunk kapcsolódni az általános világösszefüggésbe, azt itt a Földön kell előkészítenünk. A tisztán szellemire épülő társaságoknak, egyesületeknek a megalapítása a jelennek és a jövőnek a feladata. Miért törekszünk arra, hogy olyan társaságot alapítsunk, mint az Antropozófiai Társaság? Miért törekszünk arra, hogy ilyen ideák köré gyűjtsünk embereket? Azért, mert ezáltal egy karmikus kapcsolat jön létre azon emberek között, akiknek találkozniuk kell a szellemi világban, akiknek a szellemi világban is össze kell tartozniuk, ami nem történhetne meg, ha itt egyedül bolyonganának. Éppen e lehetőség által, vagyis hogy a szellemi ismereteket és a szellemi tudást egymás között terjesztjük, igen sokat teszünk a szellemi világban bekövetkező életért, ami viszont visszahat a fizikai-érzéki világra, mivel ez a szellemi világ befolyása alatt áll. Itt leginkább csak a hatások mutatkoznak meg. A szellemi világban az okok működnek, mialatt mi itt a fizikai síkon az életünket éljük. A manapság propaganda-szerűen zajló lázas egyesületalapítási folyamatokról elmondhatjuk, hogy függetlenül attól, milyen lelkesedéssel alapították meg ezeket, valójában ezek az egyesületek kevés figyelmet szentelnek a szellemi ügyeknek. Az egyesület-alapítók azt gondolták, hogy néhány egyesület által a Földet fokozatosan földi paradicsommá lehet változtatni! Láthatjuk, annak ellenére, hogy e három háborús évet[1] megelőzően is alapítottak ilyen egyesületeket a Földön, amelyekben az emberek azon fáradoztak, hogy Európát szociális paradicsommá tegyék; ami most itt végbemegy, az egyáltalán nem azt tükrözi, hogy a dolgok úgy zajlanának, mint ahogy az emberek elgondolták.
Másrészt viszont, a fizikai és a szellemi világ egymásra hatása bonyolultabb. Mégis azt kell mondanunk: Ha a szellemtudomány fényében egyesületek alakulnak, akkor az emberek nemcsak a hatások, a következmények világában dolgoznak együtt, hanem az okok világában is, vagyis az érzéki tevékenységek mögötti világban. Ezt a gondolatot kell magunkévá tenni, hogyha helyesen akarjuk megérteni azt a végtelenül mély fontosságú folyamatot, ami pontosan az emberek szellemi együttműködése által hat az emberiség jelenére és jövőjére.
Ez nem olyasvalami, ami csupán ilyen egyesületesdi által mehet végbe. Ez egy szent feladat, amit a jelenben és a jövőben a világot irányító, isteni-szellemi lényeknek kellene az emberiségbe belevinniük. Ugyanis az embereknek bizonyos képzeteket kell az érzékfelettibe felvinniük, mivel az érzéki világból egyre kevesebb érzékfeletti képzet fog érkezni. Úgy is mondhatnám, hogy a fejlődő természettudomány egyre inkább kitörli az érzékfeletti képzeteket az érzéki világból. Ezért az emberek a szellemi világból fokozatosan kizárják magukat, ha semmi érzékfeletti, szellemi fogalmat nem vesznek át. Az emberek arra kárhoztathatják magukat, hogy a halál után teljes mértékben összekötődnek a csupasz fizikai Földdel, illetve azzal, amivé a fizikai Föld lesz. A fizikai Föld viszont a jövőben hullává lesz. Az emberek az előtt a perspektíva előtt állnak, hogy önmagukat arra ítélik, hogy lelkük egy hullán éljen a jövőben. Ez abban az esetben következhet be, ha nem tudják rászánni magukat arra, hogy megismerjék a szellemi világot, hogy belegyökerezzenek a szellemi világba. Ezt a komoly, jelentőségteljes feladatot állították a szellemtudomány tevékenysége elé. Ezt bizonyos mértékig minden nap, mint szent gondolatot kell a lelkünk elé állítanunk. Így nem veszíthetjük el a szellemtudomány jogos ügye iránti lelkesedésünket.”
Fordította: Fábián Árpád fordításának felhasználásával Mogyorósi Krisztina
GA 178, A külső világ spirituális háttere, a sötétség szellemeinek bukása II. kötetéből
Kéziratban a Társaság könyvtárában
[1] Az előadásra 1917 novemberében került sor, az I. világháború negyedik évében. A Nagy Háború egy évvel később, 1918 novemberében fejeződött be.
Dániel János Tamás összeállítása
HÍREK A GOETHEANUMBÓL

A halál és az emberi Én
A halál és a haldoklás kulturális támogatottságának negyedik konferenciája
Az Általános Antropozófiai Társaság konferenciája
Goetheanum, Dornach
2013. november 15-17.
Örömmel hívjuk meg Önöket A halál és a haldoklás kulturális támogatottságának negyedik konferenciájára, Dornachba. Ez évben az Énre a halál pillanatával, mint az emberi élet legjelentősebb eseményével kapcsolatban tekintünk rá. Maga a téma vezet majd el bennünket az emberi Én és a Krisztus Énje közötti kapcsolat kutatásához. Rudolf Grosse „A Karácsonyi Ülés; Egy új korszak kezdete” (1) című könyvében Rudolf Steiner azon mély rálátásához kapcsolódik, mely arról számol be, hogy Krisztus Örökkévaló Énjének földi élete 3 éve alatt hogyan kellett tapasztalatokat szereznie, szenvednie és végül emberi Énként egy halandó testben meghalnia, Krisztus Énjeként megtapasztalva a halál procedúráját és élettel megtölteni azt úgy, hogy a halál igazi életté válhasson. Ez a Golgota Misztériumot jelképezi, az új haldoklás Misztériumát, a Feltámadás Misztériumát. Amikor az Ént az emberi lény halhatatlan részéként vagyunk képesek felfogni, akkor a halál pillanatában ez a halhatatlan rész elkerülhetetlenül megtapasztalja a feltámadást. Az individualitás, az entelechia nem tűnik el a halál élményekor, hanem tovább folytatja fejlődését a halál után is, a Krisztus Lény gondoskodása és szellemi segítők – az égi hierarchia - vezetése mellett.
A nagy művészek érzékelni tudták ezen kondíciókat vagy bizonyos esetekben meg is figyelték azokat. Egyike a legátfogóbb ábrázolásoknak Matthias Grünewald (a művész valós identitása vitatott) feltámadást bemutató festménye az Isenheimi oltáron, Colmarban (Fr.o). A Konferencia megnyitását megelőzően kirándulást szervezünk ide.
A munkacsoportok esszenciális részét képezik majd a Konferenciának. Két évvel ezelőtt a résztvevők lelkesedéssel fogadták a váltakozó munkamódszereket. Ez évben ismét meghívtunk néhány korábbi csoportvezetőt, akik részben hasonló témákat hoznak magukkal.
Örömmel várjuk, hogy üdvözölhessük Önöket és együtt dolgozhassunk a közelgő konferencián.
Dr. Virginia Sease és Dr. Oliver Conradt
(1) Rudolf Grosse „A Karácsonyi Ülés; Egy új korszak kezdete” Dornach, 1976, 51.oldal (magyarul megjelent a könyv első része az ABG kiadásában)
A konferencia meghívója megtekinthető:
https://www.goetheanum.org/fileadmin/vk/2013_11_15_Sterbekultur/EN_Sterbekultur_Einzelseiten.pdf
Forrás: https://www.goetheanum.org/Conference-on-a-Culture-Supportive-of-Death-and-Dying.5157.0.html?&L=1
Fordította: Brassay Brigitta
Tours püspöke – Szent Márton
„Amikor Krisztus a Földön időzött, az első, aki felismerte természetesen Keresztelő János volt, aztán a tanítványai. Számukra ez bizonyos kegyelmi aktust jelentett. De kik voltak vajon az elsők a népben? Ezek a megszállottak voltak. A bennük lakozó démonok azonnal észlelték, hogy Krisztus esetében egy olyan entitásról van szó, aki messze felülmúlta őket. A szinoptikus evangéliumok, különösen Lukács, az orvos (4.34 és 40.sor), beszámolnak arról, hogy a Jordán-keresztelő után számos, démonoktól megszállt ember állt Krisztus elé és így szóltak: „Tudjuk, ki vagy, Istennek szentje!”. Krisztus elűzte a démonokat és megparancsolta az embereknek, hogy hallgassanak erről, senkinek se szóljanak. Hasonló történt Márton életében is. A közvetlenül Krisztusból kiáradó erő úgy tudott átáradni rajta, hogy mintegy áttetszővé vált. S ekképpen Márton esetében is az őt felismerő emberek démoni lények voltak.” (1)

Rudolf Steiner A rózsakeresztesek Teozófiája (2) című előadássorozatában beszél azokról a lényekről, akikkel állandóan körül vagyunk véve, s akik különböző testeinket vonják uralmuk alá, kisebb-nagyobb mértékben: „Tudnunk kell tehát, hogy életünket olyan hatalmak vezérlik, akikről nincs tudomásunk. … más lények működését érezzük asztráltestünkben, étertestünkben és fizikai testünkben. Minden, amit önkéntelenül teszünk, minden, amire kényszerülünk, más lények működésének tulajdonítható; a tettek nem a semmiből jönnek létre. Az emberi lény különféle részeit állandóan más lények töltik be, ezért a beavatott tanítótól származó sok-sok gyakorlat célja éppen az, hogy e lényeket kiűzzük magunkból, s ezáltal egyre szabadabbakká váljunk.”
„Azokat a lényeket, akik az asztráltestet hatják át és teszik rabbá, démonoknak nevezzük. Asztráltestünket mindenkor áthatják ilyen démonok. Azok a lények, akiket magunk hívunk életre igaz vagy hamis gondolatatainkkal, fokozatosan démonokká válnak. … Az étertestet is áthatják bizonyos lények, akiktől az embernek szintén meg kell szabadulnia, ezek az úgynevezett kísértetek. Végül a fizikai testet a fantomok hatják át. A felsoroltakon kívül vannak még más lények is, akik az ént űzik ilyen vagy olyan irányba. Ezek szellemi lények, miután az én is szellem.” (2)
„Márton odáig jutott el, hogy ezen négy terület hatalmai ellen küzdhetett.” (1)
Hivatkozások:
(1) Gérard Klockenbring: Szent Márton – Tours püspöke (Megjelent 1999-ben a Freies Geistesleben és Urachhaus Gmbh. Stuttgart kiadónál; magyarra fordította: Scherak Mari, 2001. november 11. Szent Márton napjára)
(2) Rudolf Steiner: A rózsakeresztesek Teozófiája, GA 99, Új-Manifest Kiadó, Bp., 2000; 60-61.old.
Összeállította: Brassay Brigitta
|